Október 30-án az üzemek küldöttei úgy döntenek a Városi Munkástanács ülésén, hogy a vállalatok, szövetkezetek, gyárak igazgatói alapjából 25 ezer forintot ajánlanak fel a nemzetőrség működtetésére. A nemzeti bankban nyitott számlára elhelyezett pénzt túlnyomórészt a nemzetőrség tagjainak élelmezésére fordították.

A nap folyamán Miskolcról érkezett fegyveresek a helyi nemzetőrséggel együtt lefegyverezték a járási pártbizottságon lévőket, de a falhoz állított funkcionáriusok elhurcolását a helyszínre érkező városi munkástanácsi vezetők (Szopkó Béla és Fiedler Tibor) megakadályozták. A járási pártbizottság épületét lezárták.

A következő napokban – a többpártrendszer visszaállításának hírére -, az újhelyi járásban a kisgazda párt és a parasztpárt kezdte újjászervezni magát. Előbbi kiáltványában arra hív fel, hogy „…élesszétek fel minden községben az önkény által megszüntetett szervezeteket és ezek a pártszervezetek mindenütt a békesség, a rend, a fegyelmezett nyugalom biztosítékai legyenek.”

Október 29. és november 4.-e között csehszlovák területről kiindulva szinte folyamatos volt a kommunista agitáció, a forradalom lejáratását szolgáló röpcédulázás. A magyar nyelvű Új Szó példányait, a röpcédulákat volt, hogy átdobták a határon vagy repülőgépről szórták ki, de legtöbbször magyarul tudó férfiak terjesztették, akik közül kettőt a Hegyközben sikerült is elkapni, de 2 nap őrizet után a határon szabadon engedték őket.

November első napjaiban az egyre több taggal bíró nemzetőrség felfegyverzése és ruhával való ellátása zajlott: a járási és városi fegyveres szervektől (rendőrség, határőrség, börtön) valamint az MDP által 1955-ben létrehozott MÖHOSZ-tól, a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetségtől összegyűjtött fegyverekkel és ruhákkal.