NEM SIKERÜL A KOMMUNISTA “ELŐVÁGÁS”…

Október 27-én a városi munkástanács határozata szerint a város összes üzemében leállt a munka. Az előző nap meghozott döntés szerint a munkástanács népgyűlésen kívánta magát legitimálni.

De mielőtt erre sor kerülhetett volna, a járási tanács épületét dühös tömeg töltötte meg. Az ott lévők nem értettek egyet azzal, hogy a munkástanácsban kommunisták, pártvezetők vannak és követelték az ő eltávolításukat, a munkástanács újraválasztását.

Az erről kialakult dühös vita majdnem tettlegességig fajult, de ekkor színre lépett Kummer Károly, akinek határozott fellépése szerelte le a tömeget (Ő már ekkor elkezdte szervezni a nemzetőrséget, amelynek tagjai már aznap este közbiztonsági szolgálatot láttak el.) Az első munkástanács tagjai félelmükben lemondtak és elmentek.

A vezető kommunista funkcionáriusok azonban nem nyugodtak. Egy újabb munkástanács megalakításáról akartak tanácskozni a járási párttitkár lakásán, de ez nem történt meg. Attól való félelmükben, hogy bajuk lesz, – a párttitkár egy rendőr főhadnagy társaságában – még aznap este átszökött Csehszlovákiába és Kassára mentek.